AstraZeneca ismét hangsúlyozta azon törekvését, hogy a vezető biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatok közé kerüljön. A kínai fejlesztőközpontba történő milliárd dolláros beruházás nemcsak a kínai szakemberekbe és a piacba vetett bizalom jele, hanem a betegek megsegítésének szándéka is világszerte. Ez a lépés egy olyan időszakban történik, amikor az egész gyógyszeripari ágazat kihívásokkal néz szembe, és különösen akkor, amikor maga a vállalat ellen is vizsgálatot indítottak az ázsiai hatóságok.
AstraZeneca ismét kiemelte azon törekvését, hogy a vezető biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatok közé kerüljön. A kínai fejlesztőközpontba történő milliárd dolláros beruházás nemcsak a kínai szakemberekbe és a piacba vetett bizalom jele, hanem a betegek megsegítésének szándéka is világszerte. Ez a lépés egy olyan időszakban történik, amikor az egész gyógyszeripari ágazat kihívásokkal néz szembe, és különösen akkor, amikor maga a vállalat ellen is vizsgálatot folytatnak az ázsiai hatóságok.
A vállalatról
A brit-svéd AstraZeneca multinacionális vállalatot, amely elsősorban a COVID-19 vakcinák révén vált ismertté, az 1990-es években alapították. Cambridge-i székhellyel 85 országban van jelen világszerte, és elismert vezető szerepet tölt be a kutatás-fejlesztés különböző területein, például az onkológia, az immunterápia, a vakcinázás, az idegtudományok és a ritka betegségek területén. Az AstraZeneca az onkológiai betegek életének meghosszabbításához hozzájáruló gyógyszerek mellett olyan innovációkat vezetett be, amelyek újradefiniálták a szív- és érrendszeri és autoimmun betegségek kezelését. COVID-19 vakcinája, a Vaxzevria kulcsszerepet játszott a világjárvány elleni küzdelemben, de tavaly májusban a vállalat úgy döntött, hogy felfüggeszti a gyártását, mivel megnőtt a kereslet más, a vírus új változatai ellen hatékonyabb anyagok iránt. Innovációi részeként az Astra olyan új technológiákat alkalmaz, mint az adattudomány és a mesterséges intelligencia (AI).[1]
Milliárd dolláros beruházás Kínában
AstraZeneca elkötelezettségét az élvonalbeli biotechnológiai innovációk biztosítása iránt a kínai fővárosban végrehajtott legújabb beruházása is alátámasztja. A 2,5 milliárd dolláros pénzügyi injekció egy új kutatási és fejlesztési központot finanszíroz, amely a pekingi szakemberek szakértelmét fogja hasznosítani a biológia és a mesterséges intelligencia területén, amelyek egyaránt kulcsfontosságúak az orvosi fejlesztések szempontjából. Ez lesz az AstraZeneca második ilyen jellegű központja Kínában, az elsőt tavaly Sanghajban hozták létre. A beruházás Peking gazdasági növekedése szempontjából is létfontosságú, hiszen 1700 új munkahelyet teremt. Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot a CNBC-nek elmondta, hogy Peking kulcsszerepet fog játszani a vállalat globális innovációs stratégiájában. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca legnagyobb elkötelezettsége továbbra is az Egyesült Államokban van, ahol két létesítményt üzemeltet. Ezek a megjegyzések arra utalnak, hogy az AstraZeneca diverzifikálja tevékenységét a kulcsfontosságú piacokon, különösen a globális kereskedelmi bizonytalanságok fényében.[2]
Partnerségek biotechnológiai vállalatokkal
A kezdeményezés részeként az AstraZeneca bővíti partnerei listáját. Az egyik említésre méltó együttműködés a BioKangtai-val, egy vakcinákra szakosodott céggel. Közösen létrehoznak egy közös vállalatot, amely az AstraZeneca első és egyetlen, a légúti és fertőző betegségek elleni vakcinák előállítására szakosodott létesítményét vezeti be a régióban. Ezeket az oltóanyagokat aztán világszerte a betegek számára fogják forgalmazni. További partnerségek közé tartoznak a Harbour BioMeddel és a Syneron Bio-val kötött megállapodások. Ezen együttműködések célja az onkológia, a krónikus betegségek és az immunológiai rendellenességek kezelésére szolgáló innovatív gyógyszerek kifejlesztése. Az AstraZeneca hozzáférést kap a Harbour Mice és Synova platformokhoz is, ami egyszerűsíti az e technológiákat alkalmazó programok licencelését. Üzleti szempontból az AstraZeneca 3,5 milliárd dollárt fektet be a Syneronba és több mint 4,5 milliárd dollárt a Harbourba. Ezek a pénzeszközök fedezik az előzetes kifizetéseket, a mérföldkövek elérését, az opciókat és a tőkebefektetéseket. A Harbourral való partnerség révén az AstraZeneca több mint 9%-os részesedést szerez a kínai vállalat újonnan kibocsátott részvényeiben.[3] [4]
Vizsgálat alatt állnak a kínai hatóságok
A bejelentésre a kínai hatóságok folyamatban lévő vizsgálata közepette került sor, amelyben azzal vádolják az AstraZenecát, hogy nem fizette meg a rákgyógyszerekre kivetett importvámokat. Az AstraZeneca 2025. február 6-i pénzügyi jelentésében közzétette, hogy az állítólagos adócsalás összege 900 millió dollár, a lehetséges bírság pedig elérheti a 4,5 millió dollárt. A vállalat azt is bejelentette, hogy a szintén vizsgálat alatt álló Leon Wang ügyvezető alelnököt lecserélték Iskra Reicre.[5] A CNBC szerint a legújabb befektetésnek nincs köze az ügyhöz. Pascal Soriot vezérigazgató egy interjúban hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca már eddig is milliárdokat fektetett be az országbeli tevékenységének bővítésébe. Továbbá a hatóságok állítólag nem örültek annak, hogy Soriot nyilvánosan dicsérte a kínai üzleti tevékenységet, különösen akkor, amikor más gyógyszeripari cégek kihívásokkal szembesültek.[6]
A részvények továbbra is rugalmasak

AstraZeneca részvények teljesítménye az elmúlt 5 évben (Forrás: AstraZeneca részvények teljesítménye az elmúlt 5 évben (Forrás: AstraZeneca részvények teljesítménye az elmúlt 5 évben): Investing.com)*
Következtetés
A brit vállalat pekingi beruházása újabb jelentős lépést jelent globális stratégiájában, amely világszerte új lehetőségeket nyit meg a betegellátásban. Mind az amerikai, mind a kínai piacon fennálló kihívások ellenére az AstraZeneca tovább erősíti pozícióját, és utal a jövőbeli lehetőségekre, amelyek végül talán a részvények teljesítményében is tükröződnek - bár ezt csak az idő fogja megmutatni. [1]
*A múltbeli teljesítmény nem utal a jövőbeli eredményekre.
[1] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre, és olyan kockázatokkal és bizonytalanságokkal járnak, amelyeket nehéz megjósolni. A tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezett eredményektől.